1. KIINDULÓPONT – HELYZETKÉP A HAZAI KÜLKERESKEDELEMRŐL

Magyarországnak fel kell készülnie a nettó export növekedés leállására. A gazdasági növekedés forrása a beruházás és a fogyasztás lesz a következő években. Ez a megállapítás határozta a 2019. év második felét, valamint 2020. első negyedévét, és várhatóan a következő évet meghatározó járványhelyzetben is milyen mértékben helytálló, ha megnézzük a Nyugat-európai gazdaságok növekedésének 2019. második félévétől tapasztalt jelentős mértékű visszaesését, közöttük a német gazdasági fejlődés csaknem teljes megállását és megfigyeljük a tendenciát: a nemzetgazdaságok befelé fordulását, a külkereskedelem visszafogását, a hazai gyártású termékek, szolgáltatások fogyasztásának ösztönzését. Ez a befelé fordulás azonban nem a járvánnyal kezdődött, már az előző években is megfigyelhető volt több lényeges piaci szereplőnél.

Mivel Magyarország gazdasága rendkívül nyitott, a hazai folyamatok elemzése során nem hagyható tehát figyelmen kívül a nemzetközi és regionális környezet és világgazdasági trend. A világgazdaság pedig folyamatosan lassul. Hiába volt az évek óta tartó folyamatos növekedés, 2013 óta 2018-ban produkálta az uniós gazdaság a legkisebb mértékű növekedést, ami a termékek és szolgáltatások piacára egyaránt igaz. A várakozásokkal szemben a nemzetközi termékkereskedelem majd 1%-kal kisebb mértékben, csupán 3%-kal nőtt , amely elsősorban a globális szinten mutatkozó gazdasági-kereskedelmi-politikai feszültségek, a Brexit, a kereskedelmi érdek-összeütközésekből, politikai konfliktusokból eredő megtorló kereskedelmi intézkedések, az USA által elindított nemzetközi vámháború számlájára írható.

A nemzetközi gazdasági folyamatok nehezen érintették az EU28 piacait, jelentősen lassítva az uniós gazdaságot. A fő számok 2018-ban ennek megfelelően alakultak: az export 3, az import 3,2%-kal bővült, ami 2013 óta a legkisebb volumennövekedést jelentette. Ez a lassulás egyaránt jellemző a termék és szolgáltatás kereskedelemre. A visszaesés – néhány kivétellel– tehát regionális szinten is jellemzővé vált. A gazdaság lassulása az EU külkereskedelem relációs szerkezetén nem változtatott. A 10 legfontosabb partner között továbbra is ott van az USA, Kína, Oroszország, Svájc , Törökország, Japán, de közöttük van még India, Kanada, Norvégia, Dél- Korea. Minden EU tagállam számára meghatározó továbbra is az EU-n belüli kereskedelem, leginkább az árukereskedelem, ami a teljes uniós külker forgalom több, mint 60%-át adja, és 2017-2018 viszonylatban is növekvő, 5%-kal emelkedő tendenciát mutatott. A termékszerkezetben szintén nem mutatkozott jelentős átalakulás, 2018-as adatok alapján a gépek és szállítóeszközök aránya továbbra is meghatározó, az exportban 40%, az importban 30% körüli részaránnyal. A feldolgozott termékek és energiahordozók a második legfontosabb külkereskedelmi árucikk, a teljes termékforgalomból a feldolgozóipari áruexport 23%-ot tesz ki, míg az import 25%-ot. A nyersanyagkészlet korlátozottsága miatt energiahordozókból Európa jelentős importra szorul, ez teszi ki az import mintegy 20-21%-át (2018), szemben az 5-6%-os exporttal. Az EU28 tagállamai közül a 10 legnagyobb szolgáltatás-külkereskedelmet lebonyolító ország közül az első három helyen találhatjuk az Egyesült Királyságot, Németországot, és Franciaországot, Ausztria a 10. helyet foglalja el. Az első 10 között nem szerepel egyetlen Kelet-közép-európai állam sem .

Ami Magyarországot, a magyar külkereskedelmi áruforgalmat illeti, 2018-ban az előző évhez képest a termékkivitel 4,2%-os, az import 6,3%-os növekedést mutatott, amely visszaesést mutat a korábbi évekhez mérten. Az EU tendenciákkal azonos módon a gépek, szállítóeszközök (különösen a közúti járművek, villamos gépek, készülékek és műszerek, energiafejlesztő gépek, berendezések, híradástechnikai, hangrögzítő- és lejátszó készülékek) és feldolgozott termékek forgalma nőtt, előbbi tette ki a teljes exportforgalom több, mint felét, a feldolgozott termékek exportja pedig az egyharmadát. A termékbehozatal terén ugyanezen termékcsoportok vezetik a behozatali terméklistát. A földrajzi relációk közül a termékforgalomban továbbra is az EU szerepel az első helyen, az export 80-81%-a, az import 76%-a az EU-n belül zajlik. A térségen kívüli desztinációk közül az USA-val folytatott kereskedelemben mérsékelt növekedés tapasztalható, az ázsiai kivitel azonban majdnem 7%-kal csökkent, ezzel szemben az import 21%-kal nőtt, rontva a külker termékforgalom egyenlegét, bár rögzíteni szükséges, az importvolumen növekedése leginkább az energiabehozatalból ered, amely gyakorlatilag kizárólag az orosz-ukrán relációból érkezik. A külkereskedelmi termékforgalmat 2018-ban importoldalon 38%-ban, exportoldalon 25%-ban a KKV szektor bonyolította, míg a nagyvállalati kör külker termékforgalomban való részesedése 50% körüli volt (2018-as adatok) mindkét irányban. Hazánk szolgáltatás külkereskedelme ugyan jelentősen kisebb volument tesz ki a termékforgalomhoz képest, azonban jelentősége folyamatosan növekszik. 2013-2018 viszonylatban a szolgáltatásimport értéke 41%, a szolgáltatásexporté 58%-ban nőtt. Az aktívum 2017-ben 7,3 milliárd euro, 2018-ban 7,5 milliárd euro, 2019-ben nagyjából 8 milliárd euro. A fellendülésben a szállítási szolgáltatások mellett a turizmus bír kiemelkedő jelentőséggel, utóbbi a szolgáltatási aktívum nagyjából felét hozza. Kevésbé meghatározó az üzleti és kormányzati szolgáltatások kereskedelme, megjegyzem, ezen a piacon a forgalom több, mint 75%-át a többségében külföldi tulajdonú vállalatok bonyolítják, ha a vállalati méretet nézzük, akkor pedig a nagyvállalatok dominanciája meghatározó. Általánosságban megállapítható a szolgáltatások piacán, hogy a magyar tulajdonú cégek aránya 58-60%, szemben az áruforgalomnál mutatkozó 80-82%-kal. A relációkat tekintve a szolgáltatásexportunkban, 66%-ot tesz ki az EU28 , szemben az EU áruforgalomban képviselt 80%-ával, látható hogy itt komoly tartalékok vannak. Számunkra az EU28 tagállama közül a németek után az Egyesült Királyság szerepel a második helyen, a Brexit tehát hatással lesz a hazai szolgáltatásexportra. Az EU-n kívüli piac érdekeltségeink közül Amerika és Ázsia 8-9%-ot tesz ki, mivel azonban a szolgáltatások exportjában a távolság nem bír az árukereskedelemhez mért jelentős befolyással, a szolgáltatásexport expanziója várható, különös figyelemmel, hogy ezt az exportstratégia is fontos célnak tartja, nagymértékben elősegítheti az exportpiac diverzifikációját.

2. KORONAVÍRUS

Noha az IMF 2020. év elején még csaknem 160 tagállamban számolt pozitív egy főre eső jövedelemnövekedésre, a járvány jelentősen átszabta a világgazdasági trendeket. A jelenlegi számítások szerint már 170-et is meghaladó számú országban jelentős visszaeséssel kell számolni. A szervezet vezetője szerint az 1929-33-as gazdasági világválsághoz hasonló, vagy annál nagyobb mértékű gazdasági hanyatlásra kell számítani, különösen a fejlődő országokban, leginkább Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában, ahol már most érzékelhető, nagyjából 100 milliárd dollárnyi nagyságrendben vontak ki befektetést a külföldi tőkések. Előrejelzése szerint – annak ellenére, hogy az érintett államok kormányai mára már 8 billió dollárnyi fiskális ösztönzésről döntöttek, jelentős mértékű és célzott intézkedéseket hoztak különösen a bértámogatások terén – a felépüléshez ez sem lesz elég, 2021-ben is csak részlegesen fog helyreállani a világgazdaság, az exportkorlátozások különösen súlyosan érintik a nemzetközi kereskedelmet.

Uniós szinten a járvány eddigi, 2-3 hónapnyi szakaszában az összefogás egyértelműen nem volt sikeres, ezt maga az Európai Bizottság elnöke is elismerte, az egyes országok nemzetállami szinten igyekezték kezelni a krízist, miközben az EU képtelen volt a kihívásra egységes európai válasszal előállni. A Tanács reakció ideje hosszú volt és eleinte inkább a tanácstalanság jellemezte. A gazdasági hatásokat először március 4-én tekintették át az eurózóna szakminiszterei, március közepéig kellett azonban várni az első közösségi szintű gazdasági fellépésre, amely lényege, hogy a járvány hatásainak kezelésére az EU 2020. költségvetéséből forrásokat szabadít fel a KKV-k támogatására, valamint olyan termékekre és szolgáltatásokra irányuló beruházások elősegítésére, amelyek az egészségügyi válságelhárítási intézkedésekhez szükségesek. A szociális és foglalkoztatási következmények felmérésére szintén március közepén került sor. Március második felében lazítottak az uniós költségvetési szabályokon, azonban csak március végén hoztak érzékelhető gazdasági döntést, amely keretében a strukturális és beruházási alapokból 37 milliárd euró került felszabadításra a járvány-reagálási beruházási kezdeményezések javára. Ezeket a kohéziós forrásokat közel két héttel később tovább bővítették . A tömeges elbocsátási hullám, a KKV-szektort érintő csődhullám alapján hamar láthatóvá vált, hogy ezek az intézkedések nem lesznek elegendők, végül április 9-én 500 milliárd eurós gazdasági mentőcsomagot fogadott el az euró-csoport, amely célja sürgős válaszintézkedések megtétele a munkavállalók és vállalatok, elsősorban a KKV-szektor támogatása. Néhány napra rá jelentették be azt a 15,6 milliárd eurós EU-csomagot, amivel megsegíti az EU az ún. partnerországait, különösen a Nyugat-Balkánt és Törökországot.

Hazánkban a járvány miatt a szolgáltatás külkereskedelem húzóágazatának számító, a bruttó hozzáadott érték 1,5-2%-át adó turizmus, szálláshely-szolgáltatás teljesen leállt. A korlátozások súlyosan érintik a hazai járműgyártást, ahol a működés szintén teljesen leállt, a gyárak átmeneti bezárásra kényszerültek, a termelés felfüggesztése pedig komolyan érezhető hatást gyakorol a munkaerőpiacra. A járvány súlyosan érintette Olaszországot, és miután Olaszország az áruexportban a második, az áruimportban a nyolcadik legfontosabb partnerünk, a járvány terjedése érdekében bevezetett radikális korlátozásokat, az olasz ipar leállását a magyar gazdaság, főként a gépipar, a járműipar, a gyógyszer- és a textilipar is megérzi.

A várható hatások nehezen jósolhatók meg, hiszen hasonló méretű és jelentőségű járvány legalább 100 éve nem volt a világban. A hazai várakozások a járvány előtti 4%-os növekedéssel szemben 3%-os visszaeséssel számolnak, ami még mindig messze kedvezőbb másokhoz képest. A hazai gazdaságot növekedési pályán érte el a járvány, ráadásul az időben meghozott intézkedések miatt hazánkban nem volt szükség a nyugat-európaiéhoz hasonlóan súlyos korlátozó intézkedésekre. Magyarország a 2019-es GDP majd egyötödével egyező, 9000 milliárd forint összegű gazdaságvédelmi akciótervvel készül a kilábalásra, azonban gazdaság helyreállásának időpontja sok tényezőtől függ, leginkább attól, hogy a jelenlegi korlátozások mikorra lesznek feloldhatók és lesz-e a járványnak második hulláma.

3. ÖSSZEGZÉS

A 2020-as év meghatározó külgazdasági eseményei az előző évről áthúzódó USA-Kína és USA-EU kereskedelmi háború, a járvány és a Brexit. Míg az USA-Kína kereskedelmi háború átmeneti nyugvópontra jutott, az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodás tervezete erős belső konfliktusokat generál az EU-n belül. Emellett az EU gazdaságát alapvetően meghatározza a Brexit-tárgyalások elhúzódása, valamint a járvány és annak kezelésére körüli tanácstalanság. Mindezek az EU számára nem csak kedvezőtlen külgazdasági kilátásokat ígérnek és – eltérő okokból ugyan, de – sokakat elbizonytalanított az EU jövőjét illetően. Az olasz közvéleménykutatások adatai alapján az olaszoknak gyakorlatilag a fele az elmúlt hónapokban történtek miatt ebben a pillanatban támogatná az EU-ból való kilépést , de több ország a kapcsolatok újragondolását irányozta elő a járványt követően.

Látható, hogy „az EU történetének legnagyobb szabású mentőcsomagja” sem lesz képes kezelni az európai gazdaságot ért kihívásokat. 2020. februárjáig a legfontosabb feladatnak az EU-brit gazdasági kapcsolatok átfogó rendezése tűnt, valamint az USA-val való vámháború lezárása úgy, hogy eközben ne sérüljenek az európai fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírások, továbbá az európai gazdák és fogyasztók érdekei. A járvány azonban átírta a prioritásokat, mára a legfontosabb feladat a gazdaság fokozatos újraindítása nemzetközi, uniós és tagállami szinten is. Vélhetően ez a felismerés és az a tény, hogy az európai gazdaságnak eddig 3 ezer milliárd eurójába került a járvány indította az Európai Bizottságot, hogy április második hetében már a járványügyi korlátozó intézkedésektől megszabadító „ exit-stratégiáról” gondolkodjon, ennek keretében többek között a korlátozások fokozatos feloldásában és a járványügyi veszélyhelyzet és rendkívüli kormányzati jogosítványok célzott intézkedésekkel történő fokozatos felváltásában. A júliustól soros német elnökség feladata lesz megtenni a kezdő lépéseket a válságból való kilábalásra, ennek első lépéseként elfogadtatni az EU újabb 7 évre szóló költségvetését, átszabva a járvány hatásainak ellensúlyozására, felszámolni a járvány miatt bevezetett, elsősorban a szabad mozgást és a belső piac működését akadályozó belső korlátozásokat.

Magyarországon a gazdaság újraindítása, a munkanélküliség kezelése, a KKV-szektor regenerálása fogják jelenteni a legnagyobb kihívást. A járvány miatt meghirdetett 9000 ezer milliárdos gazdaságvédelmi akcióterv középpontjában a meghatározó ágazatok, köztük a turizmus, az építőipar, vagy a fuvarozás helyreállítása és támogatása, a munkanélküliség csökkentése és a KKV-szektor támogatása, támogatott hitelhez juttatása áll. A recesszió – ahogyan fentebb már hivatkoztam rá – kedvező helyzetben találta a magyar gazdaságot, a magyar gazdaság az EU-ban kiemelkedő mértékű növekedést produkált és ennek a kihatása még 2020-ra is átnyúlt, így kedvezőbb helyzetből indul a kilábalás. A nagyarányú elbocsátások kapcsán pedig reményre ad okot, hogy a járvány előtt hosszabb ideje munkaerőhiány állt fenn, így a munkanélkülivé vált munkavállalók egy része vélhetően rövidebb idő alatt új helyet talál.

Dr. Szólláth Bernadett