R & D IZRAELBEN, avagy KIEMELKEDŐ INNOVÁCIÓS TELJESÍTMÉNY A KÖZEL-KELETEN

Az UNESCO 2018. szeptemberben közzétett felmérése szerint egy-két kivétellel sem a régiónk, sem Magyarország nem tartozik a kutatás-fejlesztés terén jeleskedő országok élvonalába.

A kutatás megállapította, globálisan a kutatás-fejlesztésre költött 1700 mrd dollár 80%-át mindössze 10 ország adja. Noha a kiadások nagysága függ a gazdaság méretétől, az innováció terén való lemaradás nem áll összefüggésben az ország méretével. Míg Kína a GDP-je 2,1 %-át, vagy Oroszország a GDP-je 1,1%-át költi innovációra, addig Izrael a GDP-je 4,2 %-át. Noha vásárlóerőparitáson Oroszország ráfordításai értelemszerűen számottevően meghaladják a területükből is adódóan kis gazdasággal rendelkező országokét, a GDP arányos ráköltések egészen más képet festenek. A felmérés szerint Izrael, Korea, Svédország, Japán, és Ausztria költ a legtöbbet K+F kiadásokra, de az első tízben szerepel a kis gazdaságok közül Dánia és Belgium is; ezek közül Korea és Izrael teljesítménye meghaladja a 4%-ot, Dánia 3,1%-kal és Belgium 2,6%-kal is számottevő erőfeszítéseket tesz. Ha csak a régiónkat tekintjük, a hasonló mérettel rendelkező Ausztria kiadásai is meghaladják a 3 %-ot, Szlovénia közel 2%-kal a 16. legnagyobb innovatőr.

Ezzel szemben Magyarország a GDP-je mindössze 1,4 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, ami vásárolóerő-paritáson számolva 3,4 milliárd dollárt jelent. Ez jóval elmarad az etalonnak tekintett osztrák gazdaság közel 13 mrd dolláros ráköltésétől.  A későbbi összehasonlíthatóság végett fontos azt is rögzíteni, nálunk az üzleti szféra a kiadások több, mint 70%-át fedezi, amely csak kis mértékben marad el a nemzetközi átlagtól, a fennmaradó részt az állami és egyetemi költségvetések fedezik, egymás között egyenlő arányban.

GDP arányos K+F kiadások a világban

A lemaradásunk egyértelmű, nem csak nominálisan, de GDP-arányosan is. A cél 2030, amikorra a kutatás-fejlesztés terén vállalt előrelépésnek számottevőnek kell lenni.

Nem az okokat, hanem mintát igyekszik ez a tanulmány bemutatni. Mintaként pedig a hazánkétól mintegy négyszer kisebb gazdasággal rendelkező Izrael szolgál. Izrael, amely nem csak a gazdasága méretéhez jár élen az innováció terén. A maga 4,3 %-os GDP arányos ráköltésével a világ egyik leginnovatívabb nemzetéhez tartozik, GDP arányosan pedig egyértelműen az első. Szemben a hazai 2600 kutatóval, Izraelben egymillió lakosonként több, mint 8200 kutatót számlálnak, és az alig 8 milliós népességű államban negyedmilliónál is többen dolgoznak a K+F szektorban. Nem kétség, Izrael nem csak a Közel-Kelet, hanem a világ egyik legdinamikusabban fejlődő gazdasága, a kutatás és fejlesztés pedig egyértelműen központi szerepet tölt be. Miért ne tehetnénk meg, hogy a legjobbtól tanuljunk? És hogy mit is, ez a tanulmány ezt mutatja be.

A protekcionista gazdaságpolitikára berendezkedett fiatal állam a függetlenségének első két évtizedében a biztonságpolitikára helyezte a hangsúlyt, a hagyományos ipari fejlesztésekre és a magántulajdonú gazdaság megteremtésére. Két évtized után azonban a kormánypolitika változtatásra kényszerült és a tőkeigényes high-tech ágazatok felé fordult.

A változást két tényező motiválta: részben – az országot többször utolért recesszióból, illetve az ország politikai elszigeteltségéből adódó – a gazdasági kényszer, részben pedig a folyamatos katonai konfliktusok.
Izrael állam a függetlensége kikiáltása óta folyamatos konfliktusban áll a szomszédos államokkal, elszigeteltté vált a térségben, amely egyrészről szükségszerűvé tette a védelmi politika központi szerepét, az állandó fegyverkezést és katonai fejlesztéseket, másrészről annak belátását, hogy a politikai-katonai konfliktusok folytán számára valós piacokat nem a régióbeli államok képezik, hanem távolabbi, elsősorban amerikai, ázsiai és afrikai piacokat kell megcéloznia, amely a hagyományos iparágaknak nem kedvez.

Ennek eredményeképpen az izraeli kormány felismerte, hogy változtatnia kell az iparpolitikáján, felismerte, hogy a kitörés és gazdasági fejlődés forrása a tudományos kutatási és fejlesztési eredmények gyakorlati technológiává alakítása, ehhez a K+F tevékenység ösztönzése. Ennek tudatos kormányzati döntésnek az alapját az ország tudományos kapacitása adta. Izrael a függetlensége kikiáltása óta komoly hangsúlyt fektet a tudományos képzésre és kutatásokra, jól mutatja ezt, hogy az Izraeli Állam megalakulásakor Technion Izraeli Műszaki Egyetem (Haifa), illetve a Héber Egyetem (Jeruzsálem) hallgatóinak száma 1600 fő volt. Mára hét egyetemen és egyéb felsőoktatási intézményekben több, mint 300 e hallgató tanul, közöttük a napjainkra a tudományos élet központjává vált a Tel-avivi Egyetemen, vagy a Weizmann Intézetben. A felsőoktatási intézmények tevékenysége összhangban van a kormányzati céllal, a tudományos képzés mellett ezek az intézmények a kutatási eredmények gyakorlatba való átültetésében, a tudományos munka folytán létrejött termékek piacra vitelében komoly sikereket érnek el. Elég, ha példaként a Jisszum, vagyis a Héber Egyetem technológiatranszfer cége kutatási eredményeit nézzük, amelyeket nemzetközi cégek, mint az IBM vásárolják fel; vagy a Weizmann Intézet által alapított Jeda-ra, amely az orvostechnológiai kutatások alapján kifejlesztett termékekkel ért el jelentős gyakorlatban is alkalmazható eredményt. Közel 20 olyan, állami intézmények által létrehozott technológiatranszfer cég működik, amely egyetemi, kutatóintézeti eredmények szellemi tulajdonjogának védelmére és piaci hasznosítására jött létre.

Ha pedig tudományos kapacitásról beszélünk, nem elhanyagolható tényező, és a szellemi tőke fontos elemét képezi a saját egyetemi képzésen túl a más országokban kiképzett, magas végzettségű, Izraelben letelepedett kutatók, tudósok közössége. Nem felejtkezhetünk meg tehát a technológiai fejlődés okainak vizsgálata során az alijáról, vagyis a részben spontán, részben az izraeli kormány által szervezett tömeges „hazatérés”-ről, amelynek egyik – a tanulmányunk szempontjából – jelentős állomása az 1990-es években lezajlott tömeges bevándorlás volt. A Szovjetunióból bevándorolt 1 milliós tömeg egyes felmérések szerint mintegy 40%-a magas képzettséggel, diplomával rendelkezett. Szintén a tanulmányok szerint az első öt évben bevándorolt 750e polgárból 11e fő volt tudós vagy kutató mérnök, amely azt jelentette, hogy az ekkor Izraelben élő kutatók száma 5 év alatt gyakorlatilag megduplázódott, 26 e főre bővült. Ez a tény nemcsak a tudomány szempontjából, hanem gazdaságilag is komoly potenciált jelentett, hiszen ezeknek a kutatóknak, tudósoknak, mérnököknek a képzését nem az izraeli kormánynak kellett finanszíroznia, ráadásul ők már a gyakorlatban azonnal alkalmazható tudással, tapasztalattal érkeztek, és magukkal hozták a Szovjetunióban megismert eredményeket is.

A humán feltétel tehát rendelkezésre állt ahhoz, hogy az állam tudatos gazdaságpolitikai döntése folytán a hagyományos iparágak felől a high-tech ágazatok felé forduljon. Ehhez megteremtette a gyakorlatban is alkalmazható eredményekre orientált tudományos képzést, de –miután a high-tech ágazatok igen tőkeigényesek – szükség volt  finanszírozási feltételek megteremtésére. Ma bizton állíthatjuk, – a kutatás-fejlesztésben legjobban teljesítő országokhoz hasonlóan – Izraelben is az üzleti szektor a K+F fejlesztések fő forrása. Az OECD jelentések alapján a technológiai fejlesztések forrásának 85%-át az üzleti világ adja. A kezdetekben azonban ez nem így volt.

A 60’as években mutatkozó recesszió által előhívott gazdaságpolitikai változások ugyan fókuszba helyezték a technológiai kutatásokat, azonban a tudományos szektor pénzügyi támogatásának feltételei még nem álltak fenn, állami támogatás nélkül a gazdaságpolitikai irányváltás, a K+F tevékenység ösztönzése elképzelhetetlen lett volna. Létrehoztak ugyan K+F támogatási programokat, de ezek önmagukban nem tudtak elég forrást biztosítani. Az intézményi és pénzügyi alapokat végül a 70’-es évek közepén felállított Tudományügyi Megbízott Hivatala, illetve a Vezető Tudós Irodájának (Chief Scientist Office) felállítása adta, amely a gazdasági növekedést a technológiai innováció és vállalkozások pénzügyi támogatásával kívánta elősegíteni. Ennek alapját az adta, hogy a piaci kereslet-kínálat által determinált profitorientált magánvállalkozások a jellegüknél fogva a legalkalmasabbak arra, hogy válasszanak a fejlesztendő technológiák és kialakítandó projektek között. Ez pedig egyet jelentett a K+F feladatok magánszektorba telepítésével. Az állam a Hivatal mellett pénzügyi alapot is létrehozott a kutatás – fejlesztés elősegítésére, amely felett a Hivatal diszponált és amely hitel formájában nyújtott pénzügyi támogatást a kutatások és fejlesztések költségeihez. Ezzel párhuzamosan az állami kutatói intézmények finanszírozását jelentősen csökkentette, és ösztönözte az intézeteket a magánszektorral való együttműködésre azáltal, hogy az ilyen közös projektekhez támogatást adott.

Az állami pénzügyi alap mellett a nemzetközi kormányzati befektetések is komoly forrást jelentettek. Ezek közül első a mára már 30 éve működő, USA és Izrael között létrejött kétoldalú ipari K+F Alap (Bi-national Industrial R&D Fund, BIRD), amely a két ország közös, gyakorlatban is alkalmazható, piacon értékesíthető eredményeket létrehozó kutatásait célozza, és mára évi 11 millió USD befektetést hajt végre. Később számos ilyen kétoldalú egyezmény jött létre többek között Kanadával, Szingapúrral, Dél-Koreával, illetve Németországgal. Komoly előrelépést két jogalkotási aktus hozott, 1984-ben elfogadásra került a K+F törvény, illetve 1985-ben pedig a szoftver szektor önálló iparágként került elismerésre. A törvény következtében a Hivatal az ország hivatalos tudományos és technológiai ipari ügynökségévé vált, ezáltal a Hivatal és a BIRD is kiterjeszthette tevékenységét. A jogszabály lehetővé tette, hogy a Hivatal a 90’es évek közepéig valamennyi ellenőrzött K+F projektet finanszírozzon, így a magánszférába az állami alap és a BIRD alap komoly pénzügyi forrásokat tudott beinjektálni, gyakorlatilag a 90’es évek elejéig ezek képezték a magánszektor K+F tevékenységének fő finanszírozását.

A pénzügyi környezet tehát vár kisebb mértékben, mint manapság, a kockázati tőke megjelenése és meghatározóvá válása után, kedvezett a K+F célú magánvállalkozások, start-upok létrehozásának és a nemzetközi együttműködéseknek. A Hivatal működése és a BIRD által biztosított nemzetközi együttműködés egyrészről Izraelbe hozott számtalan multinacionális céget, az állam ugyanis elismerte a multicégek K+F céljából bevándorolt leányvállalatait, ezáltal ezen cégek is részesülhettek mindkét forrásból, azaz Izraelben a nemzetközi cégek a K+F tevékenységük költségeihez finanszírozást kaptak a két alapból. Ezek ugyan visszafizetendő hitelek voltak, de az 5%-os jogdíj csak a termékértékesítéskor vált esedékessé és a jogdíj, azaz a visszafizetendő összeg is maximálva volt az eredeti támogatás 150%-ában. A BIRD együttmködés lehetővé tette az izraeli cégek USA piacra lépését is, jól látható ez abból, hogy a 90’es évek elejére a Nasdaq-on bejegyzett izraeli cégek közel 60%-a olyan cég volt, amely részesült ebből az Alapból.

Ezeknek az erőfeszítéseknek és az ipar átstrukturálásának már korán megjöttek az eredményei, az ipari export közel 60%-a már a 90’es évek elején a high-tech iparból származott.

Mivel a magán K+F vállalatok biztosítják évek óta K+F exportbevételek és az ipari munkahelyek jelentős részét, ezért Izrael K+F stratégiájának ma is egyik fő célja a kisebb-nagyobb kutató- és fejlesztővállalatok növekedésének elősegítése. Természetesen továbbra is működnek központi alapok, amelyeket továbbra is a Hivatal kezel és felügyel és a még mindig nagy tömegeket foglalkoztató hagyományos iparágak K+F támogatása mellett számos új területen, többek között bio- és nano-technológiai programok, víztechnológiákkal kapcsolatos programok keretei között biztosítja a támogatásokat. Emellett igen jelentősek az állam által biztosított adókedvezmények, amelyek exportorientáltak, azaz továbbra is az innováció gyakorlati alkalmazhatósága az, amit a kormányzat támogat.

Az elmúlt két évtized alatt azonban jelentősen megnőttek a magánszféra kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásai Mára az izraeli K+F fő forrását a vállalati ráfordítások adják, ez meghaladja a 85%-os arányt. Új pénzügyi forrást teremtett a 2006-os jogszabály-módosítás, amely lehetővé tette a tisztán K+F-fel foglalkozó, árbevétellel nem rendelkező társaságok tőzsdére lépését és így forráshoz jutását. A finanszírozás szempontjából nem elhanyagolható tény, hogy az Economist 2007-es kutatása szerint az izraeli high-tech szektor kétszer annyi kockázati tőkebefektetést vonz, mint a teljes EU; tőkeigényes high-tech ágazat valódi forradalmi fellendülését tehát a kockázati tőke K+F szektorban való megjelenése tette lehetővé.

A nemzetközi együttműködésnek és finanszírozásnak köszönhetően pedig a K+F vállalkozások egy része multinacionális cég, mint a Microsoft, az Intel, a Cisco, vagy épp az IBM, amely R&D központja található itt, de közel 5000 izraeli tulajdonú startup vállalkozás is működik, amelyek közül számos, mint a Viber,vagy épp a Waze, nemzetközi színpadra lépett. Függetlenül a finanszírozási forrástól elmondható, hogy ezek közül valamennyi célja a K+F eredmények piaci hasznosítása, elsősorban az export-hasznosítása. Nem csak a magáncégek vonatkozásában, hiszen az izraeli egyetemek és kutatóintézetek részt vesznek az innovációs eredmények gyakorlati alkalmazásában és piacra juttatásában. Az eredmények pedig mérhetőek.

Az innovációs kutatás és fejlesztés tehát Izrael valamennyi egyetemén, számtalan állami és közintézményi kutatóintézetben, orvosi kutatóközpontokban, civil és közszolgálati vállalatnál folyik. Az ország sajátossága azonban a többi élenjáró innovatőr állammal szemben, hogy geopolitikai okokból az izraeli vállalkozások többsége, így az Izraelben működő mintegy 5000 startup vállalkozás elsősorban a katonai-védelmi innovációk terén jeleskedik. Nem véletlen, tény, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az alapítói számos esetben az Izraeli Védelmi Erőktől igazolt át. Ha tehát Izrael tudományos tevékenységét elemezzük, a katonaság hatását nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Ahogy arról szó volt korábban, Izrael számára geopolitikai helyzeténél fogva központi jelentőségű a védelmi és biztonságpolitika. Az Izraeli Védelmi Erőknek nem csupán a katonai eszközök fejlesztése köszönhető, hanem a felsőoktatási intézetek mellett ez a tudományos képzés egyik fő fellegvára. Nem véletlenül sok a leszerelt katonák által alapított startup vállalkozások száma.

Az IDF több olyan különleges alakulatot is felállított, amely célja technológiai ismeretterjesztés és technológiai projektekben való részvétel biztosítása útján olyan szakemberek képzése, akik képesek innovációra, új ötletek kidolgozására kiberbiztonság, kriptográfia, kommunikáció és elektronikus hadviselés terén. Ilyen a Talpion, vagy a közismert 8200-as alakulat. Előbbi már a tizenéves korosztályt célozza és nem csak tudományos és technológiai ismeretek átadására törekszik, hanem fejleszti a gyors problémamegoldó képességet, az önálló döntéshozatalt, a kreativitást, találékonyságot. Az itt végzett diákok többsége a felmérések szerint komoly sikereket érnek el akár tudományos területen akár az üzleti szférában. A 8200-asok pedig olyan rendkívüli képességgel rendelkező katonák, akik sikeresen dolgoznak csapatban, képesek a legkülönfélébb problémák gyors és hatékony megoldására, és magasfokú alkalmazkodóképességgel bírnak. A feltaláló és vállalkozó képesség fejlesztése a kiképzésük egyik célja. Mivel a katonai szolgálat minden zsidó számára függetlenül a nemtől kötelező, a katonai szolgálatot követően pedig 40 éves korig évente 3 hetet tartalékosként is szolgálatban kell tölteni, egyrészt biztosított, hogy a tudományos, technológiai fejlődést nyomonkövessék, másrészt a kapcsolatok is megmaradnak.

A hadiipari R&D fejlesztések érzékelhetők bárki számára: A RAFAEL, az ELTA, vagy az MPrest mind izraeli tulajdonú R&D cégek és Izrael védelmi rendszerének fejlesztéséért és működéséért felelnek. Az Izrael külső katonai védelmét biztosító Vaskupola is ilyen fejlesztés eredménye, egy Windowson futó és Microsoft .NET keretrendszerre épített szoftverbázison működik. Ennek párja a szintén védelmi célú Vasököl, amely a szintén izraeli RADS K+F munkájának gyakorlati eredménye. Állami tulajdonú cég fejlesztette ki a Delilah támadórakétát, amely egy pilota nélküli repülőgép. Említhetjük a katonai fejlesztések terén a légvédelmi jelzőrendszer fejlesztését, amely okostelefonra letölthető applikáció útján figyelmezteti a polgári lakosságot a várható támadásokra; vagy a földalatti katonai járatok feltérképezésére kifejlesztett robotot, amely egy izraeli stratup vállalkozás fejlesztési eredménye.

Az állam az üzleti szféra és nemzetközi befektetők segítségével komoly anyagi erőforrásokat fordít ezen katonai fejlesztéseket végrehajtó vállalkozások kutatásainak támogatására. A katonai fejlesztési verseny azonban az IDF és a Hamasz között folyamatos, Izrael célja még hatékonyabb fejlesztéseket végrehajtani. A további innováció tehát szükségszerű, de nem csak a túlélés motiválja a fejlesztést, hanem az így elérhető exportbevételek is. Az USA, Szingapúr és már államok is megvásárolták az izraeli katonai innovációkat.

A védelmi szükségletekhez kapcsolódó fejlesztések ráadásula civil szférában is hasznosíthatóvá váltak. A polgári utas-szállítás mellett az űrtechnológia is kapacitált a katonai fejlesztésekből, elég csak a saját fejlesztésű és gyártású műholdakra, repülésügyi számítógépekre, műszerezési rendszerekre, repülés-szimulátorokra, vagy a távirányítású repülőgépekre gondolni. A katonai, biztonsági célú kutatások eredményei spin-off cégeken keresztül a polgári kutatás-fejlesztésben is megjelentek.

Nem lehet azonban szó nélkül elmenni a ma is a legtöbb munkavállalót foglalkoztató hagyományos iparágak mellett sem. Az alapvetően mezőgazdasági és ipari termelésű Izraelben a polgári célokra történő K+F támogatásokat elsősorban a gazdaság ezen szektorainak fejlesztésekre fordítják. A hagyományos iparágak közül a civil K+F fejlesztéseire leginkább a mezőgazdaság támaszkodik.  Nem véletlenül: a szűkös vízkészletek, gyenge föld és korlátozott munkaerő megfelelő hasznosítása a mezőgazdaságban is elkerülhetetlenné tették a fejlesztést. A mezőgazdasági vállalkozók, gazdák és az elsősorban szakminisztériumi intézményben alkalmazott kutatók együttműködése kiterjed a kutatásokra és azok eredményeinek gyakorlati hasznosítására, ugyanis kutatások tesztgazdaságokban is folynak, a kutatási eredményeket is itt próbálják ki és a gazdák visszajelzései alapján történik a kutatási eredmények továbbfejlesztése. A szoftvervezérelt csepegtetéses öntözőrendszerek, trágyázó, vagy fejőrendszerek fejlesztése, az agrobiotechnológiai kutatások, az ipari szennyvíz fenntartható agrárcélú hasznosítsa, a bio-rovarirtó szerek kifejlesztése csak néhány a kiemelt K+F programok közül. Az agrár K+F fontos információforrása a nemzetközi agrár K+F együttműködés, amelynek intézményi kereteit az ENSZ adja.

Az agrárinnováció mellett számottevő biotechnológiai kapcsán elért civil K+F eredmények, amely alapját biotechnológiai, orvosi és klinikai kutatások eredményei és azok gyakorlatba átültetése képezik: elég, ha csak a szklerózis multiplex kezelésére használt gyógyszerre gondolunk, amelyet teljes egészében – az alapkutatástól az ipari termelésig – Izraelben fejlesztették ki. A génsebészeti kutatások eredményeként számos diagnosztikai eszköz, bonyolult orvosdiagnosztikai berendezések, vagy lézersebészeti eszközöket fejlesztettek ki és értékesítenek szerte a világon.

Meg kell említeni az elektronika terén elért eredményeket. Noha ezek a fejlesztések csak néhány nagyobb cégnél zajlanak, Izrael mégis világelső tud lenni: így száloptikában, a nyomtatott áramkörökhöz használt elektrooptikai ellenőrzőrendszerek, a hőkamerás éjjellátók terén. A számítógépes fejlesztések eredményei a szoftverek és perifériás eszközök vonatkozásában mérhetőek: az izraeli számítógépes grafikai és képalkotó rendszereket világszerte használják. Az iskolai oktatást számtalan számítógépes oktatórendszer egészíti ki, közülük sokat exportra gyártottak. A katonai kutatások robotika terén elért eredményeit a civil szféra is hasznosította, amelyek lehetővé tették az élőmunkaerő kiváltását például a csomagolás, vagy egyes ipari munkák vonatkozásában. Az izraeli kutatási eredmények a green-tech területén is átfogóak a ​z alternatív energiaforrások, mint a nap-, hő- és szélenergia területén folytatott kutatások eredményeit már számtalan, hagyományos energiaforrásokban szegény, elsősorban afrikai országban hasznosítják, de Izraelen belül is, hiszen itt a legmagasabb az otthoni, napenergiával működő vízmelegítők egy főre eső aránya.

A civil K+F főbb intézményi alapjait az illetékes Minisztérium, a kormányhivatalok Chief Scientist-jei, az ő közreműködésükkel működő Fórum és az Izraeli Tudományos Akadémia mellett a 2002-ben felállított Civil Kutatás-fejlesztési Nemzeti Tanács képezi. Ennek fő feladata kijelölni a K+F irányát, súlyozva az egyes iparágak és szakterületek között, kidolgozza a kutatás-fejlesztési stratégiát  és ellenőrzi a stratégia végrehajtását. A stratégia meghatározó eleme a K+F irány kijelölése, olyan új területek bevonása, mint az energia és környezetvédelem, a green-tech, a clean-tech, ezen túl pedig továbbra is a finanszírozási feltételek, az izraeli start-up vállalkozások növekedési feltételeinek megteremtése: az állami programok, a kockázati tőke bevonása, egyéb tőke bevonások, adócsökkentési programok.

Az izraeli innováció példaértékű minta Magyarország számára is, az együttműködésben pedig komoly gazdasági potenciál rejlik. Az aktuális attaséi beszámoló szerint a magyar-izraeli Tét kapcsolatokban államközi és oktatási területen tapasztalható előrelépés. Ezzel összhangban az üzleti/vállalati kapcsolatfelvétel célja elsősorban oktatási, de kiterjed a konzorciális együttműködésre is. Fontos eredmények, hogy az ipari K+F keretösszege felemelésre került, államközi egyezmény segíti közös programok elindítását, például okosváros, vagy e-kormányzás területén. A kétoldalú együttműködés mellett a 2018-2019-es szakdiplomáciai beszámoló szerint a V4-k összetartása és ezáltal a multilaterális Tét együttműködés kiemelkedően jó, startup delegációk összevonásával és közös bemutatásával, régióként történő bemutatkozással hatékonyabb együttműködés érhető el. Továbbra is cél a vállalkozások üzleti kapcsolatfelvételének elősegítése, tanulmányutak szervezése, magyar startupok izraeli bemutatása és piacra lépésük elősegítése (pl Teqball).

Izrael és hazánk K+F kapcsolatai alapvetően tehát jók, mind a kétoldalú, mind a multilaterális együttműködések területén előrehaladás látható. A fejlesztés lehetősége a felsőoktatási K+F együttműködések terén még fennáll, Izraelben hagyományosan elismerik a magyar felsőoktatási tudományos kutatási eredményeket a K+F területén is, ennek ellenére viszonylag kutatási együttműködési megállapodás létezik. Ilyen a Műegyetem és a Haifai Techunion együttműködése, a korábbi TéT Attasé beszámolója szerint ugyanakkor az együttműködések inkább a kutatók egymás közötti kapcsolataira épülnek és kevésbé megállapodásokra.

Az ipari K+F területén szintén van előrelépési lehetőség, ahol közös izraeli-magyar K+F projektek támogatásával közös fejlesztési eredmények közös hasznosítása biztosítható. Ezt a célt szolgálta az idén kiírt magyar-izraeli ipari K+F együttműködési pályázat is, amely ipari alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés céljára legfeljebb 200 m ft összegű támogatási lehetőséget biztosított. A K+F együttműködést segítené elő izraeli-magyar technológiai inkubátor programok folytatása, amely az innovatív ötlettől egészen a közösen fejlesztett termék piaci értékesítésének megkezdéséig segítené az akár közös tulajdonú startupok létrehozását és exportpiacra lépését, ezáltal a KKV-val kapcsolatos exportcélok megvalósulását. A Tét attasé beszámolója szerint a 2020. júniusig elérendő célok között vannak többek között nagyobb horderejű külképviseleti projektek elindítása, kiemelten a nagyvállalati innováció, oktatási programok promóciója, vagy kiemelt kutatási infrastruktúra népszerűsítése terén. A célok között szerepel az EU Science Park és a szegedi EU-ALPS további népszerűsítése, a Zala Zone Tesztpálya kapcsán együttműködések kialakítása, starupok tanulmányutainak szervezése, pályázatokon keresztül kooperáció biztosítása, kutatóintézeti és kutató kapcsolatok fejlesztése, szakmai workshopok rendezése.

Dr. Szólláth Bernadett

Források:
http://fuggelek.foldrajzmagazin.hu/szolgaltatasok/kf-kiadasok-a-vilagban/
https://hvg.hu/tudomany/20140804_izrael_ereje_csucstechnika_a_hamasz_ellen
https://piacesprofit.hu/klimablog/nyomja-a-penzt-a-husipar-a-muhusba/
TéT Attaséi Hálózat – Éves Beszámoló Jelentés (2007) Korányi László, Tét Attasé, Tel-Aviv, 2007
TéT Attaséi Hálózat – Éves Beszámoló Jelentés (2008) Korányi László, Tét Attasé, Tel-Aviv, 2008
TéT Attaséi Hálózat – Éves Beszámoló Jelentés (2009-2010) Korányi László, Tét Attasé, Tel-Aviv, 2009-10
TéT Attaséi Hálózat – Éves Beszámoló Jelentés (2011-2012) Korányi László, Tét Attasé, Tel-Aviv, 2012
TéT Attaséi Hálózat – Éves Beszámoló Jelentés (2013-2014) Azbej Tristan, Tét Attasé, Tel-Aviv, 2014
TéT Szakdiplomata – Éves Beszámoló Jelentés (2018) Szolnoki Szabolcs, Tét Attasé, Tel-Aviv, 2018-2019
Balogh Bettina: Izrael innovációs potenciáljának alappillérei (Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, 2016.)