Határon átnyúló közlekedési infrastruktúrafejlesztések (közúti-, vasúti kapcsolatok; határátkelőhelyek) történtek, amelyek hozzájárultak Magyarország versenyképességének erősítéséhez

Magyarország versenyképességének megőrzéséhez és javításához szükséges a térség gazdasági vérkeringésbe bekapcsolása, megfelelő infrastrukturális fejlesztés hiányában a térség, illetve hazánk lemarad. Emiatt a külpolitika egyik legfontosabb része az ország infrastrukturális fejlesztése, ennek keretében közúti, vasúti kapcsolat fejlesztése, új határátkelő pontok létesítése, valamint a hazai légitársaság megszűnése miatt más légitársaságok segítségével megfelelő légi összeköttetés létesítése.

Vannak regionális együttműködésben megvalósítható fejlesztések, például gyorsforgalmi kapcsolat kiépítése a szomszédokkal kapcsolatban van, kelet-nyugati irányban, amely összeköttetések gyakorlatilag léteznek, további fejlesztésük szükséges akár a Miskolc-Kassa összeköttetés, vagy a Dél-Erdéllyel összekötő fejlesztés. Az összekötő útvonalak hiánya azonban észak-déli irányban sürgetőbb, így például Horvátország, Bosznia-Hercegovina- Nyugat-balkán irányba.

A regionális jelentőségű autópálya kapcsolatok mellett fontos kifejezetten a határmenti közlekedési, közúti kapcsolatok fejlesztése azzal a céllal, hogy a határmenti térséget bekössék a gazdaság vérkeringésébe minél több határátkelőhely, minél több közúti, illetve vasúti összeköttetés megteremtésével. A külgazdasági és nemzetpolitikai jelentősége is van ezeknek a fejlesztéseknek.

A fejlesztéseknek tehát négy prioritása van, az észak-dél irányú infrastruktúra fejlesztése, a határkeresztező út és vasúti kapcsolatok számának növelése, a közép-európai gyorsvasúthálózat kiépítése és az Eurázsiai desztinációhoz kötődő fejlesztések.

A 2024-ig terjedő időben ennek megfelelően a teljes magyar közúti és vasúti hálózaton rendkívüli fejlesztéseket hajt végre a kormány.

A közúti infrastruktúrafejlesztések terén jelentős eredmények születtek.

A Via Kárpátia elnevezésű, Lengyelország által javasolt kereskedelmi és szállítási útvonal, amely észak-déli irányban fut Közép-Európában Litvániától Görögországig, ennek Magyarországra eső szakasza a tervek szerint 2022-re kiépítésre kerül, így Kassa – Miskolc – Debrecen – Nagyvárad útvonalon autópályán lehet majd közlekedni.

A magyar-ukrán közúti közlekedési kapcsolatok terén korábban bejelentett fejlesztés kiterjed két új autópálya-kapcsolat kiépítésére, az M3-as autópálya meghosszabbítására két irányba is Ukrajna felé, a beregszászi elkerülő út és a Beregszász-Munkács közötti út felújítására, illetve a hiányzó szakaszok megépítésére, a meglévő határátkelőhelyek felújítására és új határátkelők megnyitására, így a Nagyhódos és Nagypalád közötti átkelőhely kialakítására, amelyhez a bejelentés szerint már megépültek az átkelőhöz vezető utak mindkét oldalon, már csak a határellenőrzési felépítmény megépítése maradt hátra.

A magyar kormány bővíti a magyar – horvát közlekedési kapcsolatokat, a határátlépési lehetőségeket, aminek indokát az adta, hogy a közös határszakaszon mindössze hét közúti határátkelő üzemelt. Cél továbbá a közvetlen közúti összeköttetések fejlesztése, ennek során az M6-os autópálya fejlesztése, továbbá a Pécs és Eszék közötti közösségi közlekedési lehetőségek bővítése. A határmenti fejlesztések között kiemelt projekt a határtérségben működő kis- és közepes vállalkozások támogatása. A felek között jelentősen megnövekedett határforgalom igényli a vasúti-, közúti-, kerékpáros-, légi- és vízi közlekedés bővítését, az elmaradott határtérségek fejlesztését és a határon átnyúló együttműködések megvalósítását.

A magyar-szlovák fejlesztések részét képezi a két ország közötti határátkelők számának növeléséről szóló megállapodás, a Neszmélynél létesítendő kompos határátkelőhöz vezető közúti kapcsolatok kiépítése mindkét oldalon. Újabb Ipoly-híd építés is folyamatban van a szlovák-magyar határon. Szintén a határkeresztező fejlesztések keretében készül az új, Szlovák-Magyar Interreg programból előkészített, Komáromot Révkomárommal összekötő Duna híd, valamint a szlovák-magyar határt átszelő gyorsforgalmi út is, amely összeköti Budapestet és Pozsonyt.

A Rajkánál az M1-es autópálya és a szlovák gyorsforgalmi út összekötése közvetlen autópálya-kapcsolatot teremt a két főváros között, és kiépítés alatt áll a Miskolcot az országhatárral összekötő autópálya, azaz az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának kiépítése.
A magyar-román közúti fejlesztések keretében folyik az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki országhatár közötti szakaszának második üteme. Megvalósult a Dombegyház felé vezető és a hozzá tartozó határátkelő kiépítése is a fejlesztési program része lett. A felek megállapodása alapján 20 határon átnyúló közúti és kerékpáros út épülhet meg európai uniós forrásokból

A magyar-osztrák Interreg keretében 2019-ben bejelentett fejlesztések kezdődtek. Így a 87-es főutat és az osztrák B61 utat új határmetszési ponttal összekötő út megvalósítása, további 5 közúti kapcsolat már eddigre kiépült és újabb 5 fejlesztés lezárása van tervben 2021-ig, ezek között elsőként a Kőszeg és Rőtfalva közötti útszakasz. Két új autópálya kapcsolatot építenek ki Ausztria, Burgenland irányába az országhatárig, ezek egyike Sopront, a másik pedig Körmenden át Rábafüzest fogja összekötni Burgenlanddal

A vasúti fejlesztés terén a fejlődés jelentősen elmaradt. A Budapest-Bécs vasútvonal az egyetlen, ami az utazási időt tekintve versenyképes lehet, bár színvonal javítás még lehetséges. Jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani, ugyanúgy a nagyobb korridorokat kell megépíteni. Személyforgalom és teherforgalom szempontjából egyaránt fontos. A kiszámíthatóság és teherbíró képesség növelése más típusú fejlesztést igényel. Itt is fontos a határ menti térség bekapcsolása (Szeged-Szabadka, Pécs-Eszék közvetlen vasúti összeköttetése ) és olyan fejlesztések megvalósítása, amivel a menetidő versenyképessé tehető, szükséges. Van ennek nemzetpolitikai szempontból is jelentősége, hasonlóan a közúti fejlesztésekhez. Külgazdasági jelentősége, hogy azok a cégek, akik külpiacra akarnak lépni, azok elsősorban szomszédos országokba exportálnak, ezt segítenék a vasúti fejlesztések.

Megállapodás született Munkács és Budapest közti vasúti összeköttetés fejlesztéséről, a járatok menetidejének lényeges csökkentéséről.

A vasúti fejlesztések közül a legjelentősebbek között van a V4-ek közös politikai akaratából megvalósuló Budapest-Pozsony-Brünn-Varsó gyorsvasúti összeköttetés megteremtése. A projektben egy teljesen új, legalább óránkénti 250 kilométeres sebességet lehetővé tevő, kétvágányú vasúti pálya megépítésére kerül sor. A tervek szerint a megépítendő új vonalon közlekedő gyorsvasúti szerelvények csak az érintett országok fővárosaiban, illetve Csehország esetében Brünnben állnak majd meg.

A Budapest-Belgrád-vasútvonal fogja jelenteni a leggyorsabb szállítási útvonalat Délkelet-Európa és a kontinens belseje között. Ez is része a kínai Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködésnek, amely többek között infrastrukturális fejlesztések megvalósítását célozza. A selyemút tengeri ága a görög kikötőknél végződik.

A magyar-horvát vasúti közlekedés fejlesztése, a szolgáltatásminőség javítása. Ebben a fő tengelyt az úgynevezett Mediterrán korridor jelenti. A horvát–magyar határt érintő szakasz a Szlovéniát és Horvátországot Budapesten át Záhonnyal összekötő vasúti folyosó. A Budapest-Pécs-Eszék vonal is az átfogó hálózat része. A napi vonatközlekedés biztosított Gyékényes és Kapronca, illetve Magyarbóly és Pélmonostor között. Az kijelölt közúti-vasúti folyosó útvonala: Velence-Trieszt/Koper-Ljubjana-Maribor-Budapest-Ungvár-Lviv-Kijev.

A soproni vasútállomás fejlesztése az osztrák-magyar vasúti összeköttetés javítását szolgálja, akárcsak a Győr-Csorna szakasz vágányfejlesztése és a Harka-Sopron vonalszakasz fejlesztése. Határon átnyúló osztrák-magyar vasúthálózati és közúti infrastruktúrafejlesztésről szóló koncepció készült, amelynek célja a menetidők rövidítése, a közlekedés biztonsága javulása és új közúti kapcsolatok kiépítése.

A vízi közlekedés és kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésének jó példái:
• Kikötőt és logisztikai bázist létesít Magyarország Triesztben, és ehhez kapcsolódóan megvalósításra kerülnek a megfelelő infrastrukturális feltételek ahhoz, hogy a magyar cégek rövid menetidővel eljuthassanak közúton vagy vasúton a tengeri kijárathoz.
• A Neszmély és Dunaradvány közötti Kompösszeköttetés létesítése, amellyel új határátkelő létesül Magyarország és Szlovákia között, és amelyhez mindkét oldalon egyaránt kiépítik a közúti útcsatlakozást, a kikötő kiszolgáló építményeit.
• Új Duna-régióstratégia: Ezen belül a dunai összeköttetések fejlesztése, nemzetközi együttműködést a belvízi hajózás vonatkozásában

A MALÉV csődje óta a Budapest-Peking járatot leszámítva hosszú távú keleti irányú járat még 2018-ban sem volt, ami jelentősen hátráltatja a keleti nyitást. A törekvések eredményeként a légi közlekedési kapcsolatok más nemzeti légitársaságok segítségével történő kialakítása folyamatos. Ennek eredményeképp közvetlen légi járat indulhat több desztinációban, erre néhány példa:
• a Turkish Airlines közvetlen járatot indított Budapest és Mumbai között
• China Eastern közvetlen repülőjáratot indított Sanghaj és Budapest között, valamint Hszianba
• a Wizzair közvetlen légi járatot indított Lemberg (Lviv) és Budapest között, valamint Kazanyba és Marosvásárhelyre
• megindult a Csengcsout Budapesttel összekötő rendszeres légi cargo járat
• A LOT Budapestet választotta második légi bázisának, és közvetlen járatot indít Budapest és Szöul között, valamint Prágába, Belgrádba, Stuttgartba és Szófiába indít új járatokat Budapestről

A közúti fejlesztések kapcsán a fentiek csak példák, a terjedelmi korlátok miatt ennél több példát nem hoz fel ez a beadvány, a cél valamennyi szomszédos ország irányába néhány példa bemutatása volt.

A fejlesztések kézzel foghatók és számosak, talán két észrevételt fogalmaznék meg:

Egyrészt aki járja a főbb autópályákat, elképesztő kamionforgalommal küzd nap, mint nap, ami nemcsak az infrastruktúrát terheli, de a környezetet is és sokszor életveszélyes a személyforgalom számára. A közúti tranzit áruforgalom radikális növekedéséből adódó szükséglet az álláspontom szerint a kamionok vasútra terelése különösen a kelet-nyugati tranzit forgalom esetén, amiből az országunknak ráadásul bevétele nem sok van (minimális költséggel átutazik az országon úgy, hogy költenie nem nagyon kell, ha akarja még a tankolást is megússza), de költsége és kára annál inkább. Szerencsés lenne olyan jogszabály alkotása, amely a tranzit kamionforgalom számára a határátkelőknél kötelezően írná elő, hogy vasútra szálljanak, és vasúton tegyék meg az országunkat érintő szakaszt.

A másik a magyar folyamszakaszok teherhajózása kihasználtságának javítása, akár az észak-déli közúti forgalom RO-RO hajókra terelésével. Ez is tehermentesítené a közúti hálózatot, megélhetést adna az itthon kiválóan képzett és tapasztalt magyar hajóskapitányoknak és matrózoknak, akik jobb megélhetés hiányában jelenleg német és egyéb hajóstársaságoknál keresnek pénzt, sokszor méltatlan körülmények között. Emellett akár állami cargo hajóstársaság alapításával komoly forgalmat lehetne realizálni.

Dr. Szólláth Bernadett