A STRATÉGIAI TERVEZÉS KIINDULÓPONTJA, AZAZ HELYZETKÉP A HAZAI KÜLKERESKEDELEMRŐL

„Hazánknak fel kell készülnie a nettó export növekedés leállására – a gazdasági növekedés forrása a beruházás és a fogyasztás lesz a következő években.” Ez megállapítás a 2020. első negyedévét, és várhatóan a következő évet meghatározó: a Nyugat-európai gazdaságok növekedésének 2019. második félévétől tapasztalt jelentős mértékű visszaesését, közöttük a német gazdasági fejlődés csaknem teljes megállását és megfigyeljük a tendenciát: a nemzetgazdaságok befelé fordulását, a külkereskedelem visszafogását, a hazai gyártású termékek, szolgáltatások fogyasztásának ösztönzését. Ez a befelé fordulás azonban nem a járvánnyal kezdődött, már az előző években is megfigyelhető volt több lényeges piaci szereplőnél.

Magyarország gazdasága kicsi és nyitott, a működő tőke beáramlás lelassult , a fizetőképesség fenntartásához elengedhetetlen a külkereskedelmi aktívum. Ennek növekedése járul hozzá a GDP növekedéséhez (a belső fogyasztás és a beruházások mellett), ezért Magyarország számára a külkereskedelem kiemelten fontos.
A világgazdaság pedig folyamatosan lassul. Hiába volt az évek óta tartó folyamatos növekedés, 2013 óta 2018-ban produkálta az uniós gazdaság a legkisebb mértékű növekedést, ami a termékek és szolgáltatások piacára egyaránt igaz. A várakozásokkal szemben a nemzetközi termékkereskedelem majd 1%-kal kisebb mértékben, csupán 3%-kal nőtt , amely elsősorban a globális szinten mutatkozó gazdasági-kereskedelmi-politikai feszültségek, a Brexit, a kereskedelmi érdek-összeütközésekből, politikai konfliktusokból eredő megtorló kereskedelmi intézkedések, az USA által elindított nemzetközi vámháború számlájára írható.

Az nemzetközi gazdasági folyamatok nehezen érintették az EU28 piacait, jelentősen lassítva az uniós gazdaságot. A fő számok 2018-ban ennek megfelelően alakultak: az export 3, az import 3,2%-kal bővült, ami 2013 óta a legkisebb volumennövekedést jelentette. Ez a lassulás egyaránt jellemző a termék és szolgáltatás kereskedelemre. A visszaesés – néhány kivétellel– tehát regionális szinten is jellemzővé vált. A gazdaság lassulása az EU külkereskedelem relációs szerkezetén nem változtatott. A 10 legfontosabb partner között továbbra is ott van az USA, Kína, Oroszország, Svájc , Törökország, Japán, de közöttük van még India, Kanada, Norvégia, Dél- Korea. Minden EU tagállam számára meghatározó továbbra is az EU-n belüli kereskedelem, leginkább az árukereskedelem, ami a teljes uniós külker forgalom több, mint 60%-át adja, és 2017-2018 viszonylatban is növekvő, 5%-kal emelkedő tendenciát mutatott. A termékszerkezetben szintén nem mutatkozott jelentős átalakulás, 2018-as adatok alapján a gépek és szállítóeszközök aránya továbbra is meghatározó, az exportban 40%, az importban 30% körüli részaránnyal. A feldolgozott termékek és energiahordozók a második legfontosabb külkereskedelmi árucikk, a teljes termékforgalomból a feldolgozóipari áruexport 23%-ot tesz ki, míg az import 25%-ot. A nyersanyagkészlet korlátozottsága miatt energiahordozókból Európa jelentős importra szorul, ez teszi ki az import mintegy 20-21%-át (2018), szemben az 5-6%-os exporttal. Az EU28 tagállamai közül a 10 legnagyobb szolgáltatás-külkereskedelmet lebonyolító ország közül az első három helyen találhatjuk az Egyesült Királyságot, Németországot, és Franciaországot, Ausztria a 10. helyet foglalja el. Az első 10 között nem szerepel egyetlen Kelet-közép-európai állam sem.

Ami Magyarországot, a magyar külkereskedelmi áruforgalmat illeti, 2018-ban az előző évhez képest a termékkivitel 4,2%-os, az import 6,3%-os növekedést mutatott, amely visszaesést mutat a korábbi évekhez mérten. Az EU tendenciákkal azonos módon a gépek, szállítóeszközök (különösen a közúti járművek, villamos gépek, készülékek és műszerek, energiafejlesztő gépek, berendezések, híradástechnikai, hangrögzítő- és lejátszó készülékek) és feldolgozott termékek forgalma nőtt, előbbi tette ki a teljes exportforgalom több, mint felét, a feldolgozott termékek exportja pedig az egyharmadát. A termékbehozatal terén ugyanezen termékcsoportok vezetik a behozatali terméklistát. A földrajzi relációk közül a termékforgalomban továbbra is az EU szerepel az első helyen, az export 80-81%-a, az import 76%-a az EU-n belül zajlik. A térségen kívüli desztinációk közül az USA-val folytatott kereskedelemben mérsékelt növekedés tapasztalható, az ázsiai kivitel azonban majdnem 7%-kal csökkent, ezzel szemben az import 21%-kal nőtt, rontva a külker termékforgalom egyenlegét, bár rögzíteni szükséges, az importvolumen növekedése leginkább az energiabehozatalból ered, amely gyakorlatilag kizárólag az orosz-ukrán relációból érkezik. A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2018-ban még így is 1,8 milliárd forintot tett ki, amit importoldalon 38%-ban, exportoldalon 25%-ban a KKV szektor bonyolította, míg a nagyvállalati kör külker termékforgalomban való részesedése 50% körüli volt (2018-as adatok) mindkét irányban. Hazánk szolgáltatás külkereskedelme ugyan jelentősen kisebb volument tesz ki a termékforgalomhoz képest, azonban jelentősége folyamatosan növekszik. 2013-2018 viszonylatban a szolgáltatásimport értéke 41%, a szolgáltatásexporté 58%-ban nőtt. Az aktívum 2017-ben 7,3 milliárd euro, 2018-ban 7,5 milliárd euro, 2019-ben nagyjából 8 milliárd euro. A fellendülésben a szállítási szolgáltatások mellett a turizmus bír kiemelkedő jelentőséggel, utóbbi a szolgáltatási aktívum nagyjából felét hozza. Kevésbé meghatározó az üzleti és kormányzati szolgáltatások kereskedelme, megjegyzem, ezen a piacon a forgalom több, mint 75%-át a többségében külföldi tulajdonú vállalatok bonyolítják, ha a vállalati méretet nézzük, akkor pedig a nagyvállalatok dominanciája meghatározó. Általánosságban megállapítható a szolgáltatások piacán, hogy a magyar tulajdonú cégek aránya 58-60%, szemben az áruforgalomnál mutatkozó 80-82%-kal. A relációkat tekintve a szolgáltatásexportunkban, 66%-ot tesz ki az EU28 , szemben az EU áruforgalomban képviselt 80%-ával, látható hogy itt komoly tartalékok vannak. Számunkra az EU28 tagállama közül a németek után az Egyesült Királyság szerepel a második helyen, a Brexit tehát hatással lesz a hazai szolgáltatásexportra. Az EU-n kívüli piac érdekeltségeink közül Amerika és Ázsia 8-9%-ot tesz ki, mivel azonban a szolgáltatások exportjában a távolság nem bír az árukereskedelemhez mért jelentős befolyással, a szolgáltatásexport expanziója várható, különös figyelemmel, hogy ezt az exportstratégia is fontos célnak tartja, nagymértékben elősegítheti az exportpiac diverzifikációját.

ÚJ NEMZETI EXPORTSTRATÉGIA

A külgazdasági fókusz exportra helyezésének alapvető indoka a világkereskedelmi környezet és tendenciák átalakulása, és annak felismerése, a megváltozott környezetben országunk versenyképessége megőrzésének és javításának kulcsa az export fejlesztése. A magyar gazdaság kicsi és nyitott, a külkereskedelem erősen koncentrált vállalati szerkezetű, a cégek 5%-a bonyolítja a külkereskedelem mintegy 80%-át, KKV-k termékexport részesedése 24% körüli. Kevés tehát az exportképes hazai vállalkozás, különösen KKV, és ezek közül is kevesen fordulnak a 300 km-es körzeten, de különösen az EU-n kívüli relációk irányába. A földrajzi koncentráltság mutatója, hogy az export 80%-a az EU-ba irányul. Az összes áruexport ugyan évek óta folyamatosan növekvő volumenű, de szerkezetében számottevő változást nem mutat. Az exportárualap meghatározó, 56%-át a gépek és szállítóeszközök árufőcsoport képezi, emellett jelentős még a feldolgozott termékek exporton belüli aránya 32%-kal, és csak a harmadik exportárualap az élelmiszeripari termékek köre 7%-kal. Időközben azonban megváltoztak a globális kereslet-kínálati trendek, egyes ágazatok pedig a többihez képest jóval nagyobb növekedési potenciált kínálnak, a felzárkózáshoz elengedhetetlen az infrastrukturális és technológiai fejlesztés. A stratégia ambiciózus, 2030-ra 50%-kal kívánja növelni a többségi magyar tulajdonú cégek exportrészesedését, miközben mögötte az exportáru- illetve szolgáltatás alapot saját terméket/szolgáltatást gyártó/fejlesztő, egyszóval innovatív és magas hozzáadott értéket termelő magyar KKV-k állítják majd elő. Ehhez olyan KKV-kra van szükség, akik képesek saját terméket, vagy szolgáltatást fejleszteni, és/vagy magas hozzáadott értékkel bíró áruval, szolgáltatással bekapcsolódni a nemzetközi értékláncba.
A cél eléréséhez diverzifikálni kell az exportpiacot, az EU-n kívüli export részarányát 25%-ra kell emelni a jelenlegi 18-19 %-ról, legkésőbb 2030-ig, és ehhez ki kell alakítani a megfelelő finanszírozási rendszert, valamint nemzetközileg elismert magyar brand-eket kell felépíteni.

EXPORTSTRATÉGIAI CÉLOK

Az exportstratégia kiemelt céljai között szerepel az ágazati és földrajzi diverzifikáció, a külkereskedelmi vállalatszerkezet átalakítása, az exportszerkezet átalakítása és a globális értékláncokba bekapcsolódás. Ezek közül vizsgáljuk az exportszerkezet átalakítását, valamint a földrajzi diverzifikáció kérdését.

Export szerkezet átalakítása

Az EU-n belüli külkereskedelmünk folyamatos bővülést mutat, a külgazdasági stratégia 2012-es elfogadása óta az exportban 38% (az importban 46%-os) növekedés látható. Az exportszerkezetet tekintve azonban a szolgáltatások aránya jelentősen elmarad a termékexporttól (ugyanez igaz az importra is) annak ellenére is, hogy az előbb említett időszakot tekintve a 2012-es bázisadatokhoz képest mind a nyújtott, mind az igénybe vett szolgáltatások körében jelentős növekedést értünk el (59%, illetve 42%). Az új nemzeti exportstratégia egyik kiindulópontja, hogy – miután az exportképes árualap bővítésének megvannak a természetes és egyéb korlátai – az export növekedés potenciális alapja a szolgáltatások külkereskedelmi volumenének növelésében van. Ez nyilvánvaló összefüggést mutat a piaci diverzifikációval.

Földrajz diverzifikáció

A magyar áruexport 18-20%-át többségi magyar tulajdonú vállalkozások bonyolítják, ebből (a 2014-es 78%-hoz képest 2019-re már) 82% EU relációban zajlik, ezen belül is különösen Németországgal és a környező tagállamokkal. Ez a tendencia jelenleg is tart és általában a teljes export – beleértve a szolgáltatásexportot is – területén megállapítható, ahogyan az is, hogy ebben a vonatkozásban az uniós átlag alatt vagyunk, ezen a téren nálunk csak Csehország, Szlovákia és Lengyelország EU-beágyazottsága nagyobb . Míg 2014-ben még a legfontosabb tíz partner között az USA is ott szerepelt, 2018 óta az exportcélországok ranglistájának első 10 helyén csak EU országok állnak. Közülük is kimagaslik Németország, ahová a magyar export újra növekvő hányadú, 2018-ban 27%-a irányul, Olaszország 5% körüli részarányt képvisel, de az első 10-ben Románia, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország is ott van 4-5% arányú exporttal.

Az exportpiacok földrajzi koncentrációja nemcsak történelmi, politikai és kulturális gyökerekből táplálkozik, hanem a globális értékláncokba való jelentős mértékű beágyazottságból és nem csak Magyarországon, hanem egész Kelet-Közép-Európában. Magyarország ráadásul kicsi, nyitott gazdaság, GDP arányosan a legnyitottabbak között van, Megváltoztatásának alapvető célja az EU gazdasági folyamatoknak és ciklusoknak való kitettség csökkentése. Eközben a nemzetközi kereslet-kínálat földrajzi átrajzolódása is folyik. Az USA és Nyugat-Európa, mint a két legjelentősebb piac mellett a feltörekvő országok szerepe egyre jelentősebb. Ami a termelést illeti, itt a fejlett országok szerepe nő, emellett a nemzetközi elemzések már 2017-ben a termelés dél-kelet irányú eltolódását jelezték előre. Az export terén további bővítési, fejlődési potenciál tehát az EU-n kívüli régiókban van. Igen ám, de a magyar gazdaság nemzetközi, különösen regionális értékláncba való jelentős mértékű beágyazottsága alapvetően kijelöli a fejlődési irányt és külkereskedelmi relációt. A külföldi tulajdonú KKV-k exportban való részesedése jelentős, és meghatározó tény, hogy „bár az itt működők közül sok a más országban bejegyzett cég, a meghatározó ágazatokban és összességében is a legjelentősebbek a németek, és számos nemzetközi vállalat is az ő értékláncaikhoz csatlakozik.” Az exportunk jelentős részét kitevő gép és szállítóeszköz célországa Németország. A gyártáshoz használt alkatrészek és tartozékok jelentős része regionális importból, a belső piacról ered. Mindez megmagyarázza, hogy a 10 legfőbb nemzetközi kereskedelmi partner miért EU tagállam.

Látható tehát, hogy a magyar vállalatok exporttevékenysége „éppen azokat a régiókat kerüli el …, melyek egyébként növekedés szempontjából jó lehetőségekkel kecsegtetnek. Ennek tudható be a 2010-ben, illetve 2015-ben meghirdetett kormányzati program, a Keleti, illetve Déli Nyitás stratégiája, s kezd ezek közül is egyre inkább kiemelkedni a nyugat-balkáni régió.”
Az exportstratégia zászlajának legfontosabb jelszava tehát a diverzifikáció, vagyis – ahogyan fentebb már hivatkoztam rá – sokoldalúsítani kell az exportpiacot és javítani az EU-n kívüli magyar kivitel volumenét. Számokban mérve a cél az EU-n kívüli export-részarány 25%-ra emelése az évtized végéig. A diverzifikáció földrajzi prioritásai a nyugat-balkáni térség, különösen Szerbia, továbbá fontos célország Törökország, Izrael, Egyesült Arab Emírségek, a volt szovjet térség, különösen Oroszország és kiemelten Kazahsztán, a Távol-Keleten különösen Kína, valamint egyes afrikai országok, mint például Egyiptom, Marokkó, a Dél-afrikai Köztársaság, Uganda.

A keleti és déli nyitás a szokásoshoz képest speciálisabb, az adott exportcélország történelmi, kulturális, politikai, gazdasági és társadalmi sajátosságait szem előtt tartó eszközrendszerrel lesz csak képes valódi sikereket elérni. Eszközül szolgálhatnak a gazdasági vegyesbizottságok, kamarai együttműködések, közvetlen légi közlekedési járatok megnyitása, kölcsönös oktatási programok szervezése, kötött segélyhitel. A piaci pozíció erősítése érdekében tőkekifektetési programok kezdődnek , továbbá elengedhetetlen a gazdaságdiplomáciai kapcsolatok erősítése, az ázsiai és afrikai külképviseletek újranyitása, illetve megnyitása nagyobb számban, és olyan gazdaságdiplomaták kiképzése és delegálása, akik a helyi viszonyok, gazdasági igények, szereplők ismeretében hatékonyan közre tudnak működni a piacszerzésben.

Dr. Szólláth Bernadett

Források:

• KSH: Helyzetkép a külkereskedelemről, 2018(www.ksh.hu›docs›hun›xftp› idoszaki › kulker › kulker18; letöltés: 2020.04.08.)
• Dr. Becsey Zsolt László: Új és régi helyzet a magyar külgazdaság-politikában, KRE ÁJK GDE jegyzet, 2019. 1 oldal
• Dr. Becsey Zsolt László: A magyar tulajdonú vállalatok exporttevékenysége az elmúlt években (2010-2017) Károli Tanulmányok a Gazdaság- és Társadalomtudományok Köréből II. A magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének helyzete konferencia előadásainak szerkesztett változata, KRE ÁJK, 2019.
• Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések (2000–)

Ország	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
Magyarország	2 193	6 300	14 409	3 402	7 807	-14 797	-5 753	3 261	6 389
Európai Unió–28	362 641	434 755	376 462	345 034	265 619	635 840	556 118	340 570	277 640

• KSH: Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések (2000–) (https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/ xstadat_eves/i_int044b.html utolsó letöltés dátuma: 2020.04.24.)

• A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása – ESA2010 (2000–)*(2/2)

Ország	2010	2011	2012	2013	2014	2015	2016	2017	2018
Magyarország	0,7	1,7	-1,6	2,1	4,2	3,5	2,3	4,1	4,9
Európai Unió–28	2,1	1,8	-0,4	0,3	1,8	2,3	2,0	2,5	2,0

• KSH: A bruttó hazai termék (GDP) volumenének változása – ESA2010 (2000–)*(2/2)
  (https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_int026b.html – utolsó letöltés dátuma: 2020.04.24.)
• Global trade growth loses momentum as trade tensions persist, 2018. (https://www.wto.org/english/ news_e/pres19_e/pr837_e.htm – utolsó letöltés dátuma: 2020. 04.24)
• KSH – Helyzetkép a külkereskedelemről, 2018. (www.ksh.hu ›docs › hun › xftp › idoszaki › kulker › kulker18; letöltés: 2020.04.08.)
• EUROSTAT: Trade in services by top 5 partners, EU28, 2018 (https://ec.europa.eu/eurostat/cache /digpub/keyfigures/?utm_source=kshhu&utm_medium=banner&utm_campaign=theme-nemzetkozi-adatok# utolsó letöltés dátuma: 2020.04.24.)
• Eurostat-adatbázis. Letöltés dátuma: 2020.04.07.
• KSH –Helyzetkép a külkereskedelemről, 2018. (www.ksh.hu ›docs › hun › xftp › idoszaki › kulker › kulker18; 6-7. oldal letöltés: 2020.04.08. 18. oldal
• Dr. Becsey Zsolt László: A szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének tendenciájáról és a magyar teljesítményről, Károli Tanulmányok a Gazdaság- és Társadalomtudományok köréből III., KRE ÁJK, 2019.69-70.oldal, uo. 69-80.oldal, uo. 69-75.oldal
• Dr. Szép-Tüske Rita: Miként tudja a magyar külgazdasági politika segíteni a szolgáltatásexportot? (Károli Tanulmányok a Gazdaság- és Társadalomtudományok köréből III., KRE ÁJK, 2019. 58.oldal)
• Nemzeti Exportstratégia 2019 NEXT (Forrás: https://www.kormany.hu/hu/kulgazdasagi-es-kulugyminiszterium/gazdasagdiplomaciaert-felelos-allamtitkar/hirek?items=30&page=1 utolsó letöltés dátuma: 2020.04.12.)
• EC EUROSTAT (https://ec.europa.eu/eurostat/web/circular-economy/indicators/main-tables letöltés: 2020.04.09.)
• KSH – A tíz legfontosabb exportcélország 2017 /Helyzetkép a külkereskedelemről, 2018 (www.ksh.hu › docs › hun › xftp › idoszaki › kulker › kulker18; letöltés: 2020.04.08./
• Kacsirek László: A regionális és globális értékláncok változásai a magyar külgazdasági érdekek tükrében (Changes in Regional and Global Value Chains in the KKI-elemzések E-2020/15. Light of Hungarian Foreign Economic Interest – Külügyi és Külgazdasági Intézet 2020 6. oldal)
• Kacsirek László: A regionális és globális értékláncok változásai a magyar külgazdasági érdekek tükrében (Changes in Regional and Global Value Chains in the KKI-elemzések E-2020/15. Light of Hungarian Foreign Economic Interest – Külügyi és Külgazdasági Intézet 2020 7. oldal)
• Dr. Szép-Tüske Rita: Milyen eszközökkel segíthető a magyar vállalkozások exportja? Károli Tanulmányok a Gazdaság- és Társadalomtudományok Köréből II. A magyar vállalkozások nemzetközi versenyképességének helyzete konferencia előadásainak szerkesztett változata, KRE ÁJK, 2019.
• Nemzeti Exportstratégia 2019-2030 Kivonat (www.kormany.hu ›download › Nemzeti Export Stratégia 2019-2030 I.2. pont, letöltés: 2020.02.18.)
• Dr. Becsey Zsolt: A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban, Polgári Szemle 2014. 10. évf. 1-2.szám, Polgári Szemle Alapítvány, Budapest, 2014.
• Hegyesi Dávid: Afrika szerepe Magyarország külgazdasági stratégiájában, KKM, Budapest, 2020.