Magyar és EU verseny és állami támogatáspolitika

1. AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK SZABÁLYRENDSZERE ÉS JOGFORRÁSAI

1.1
Az állami támogatások joga az uniós versenyjogi szabályrendszer részét képezik. Uniós versenyjogi alapelv a verseny szabadsága, amely folytán a belső piaccal összeegyeztethetetlen a piaci működésbe a tagállamok általi vagy állami formában történő beavatkozás olyan támogatásnyújtás formájában, amelynek közösségi szintű érintettsége van és versenytorzító, vagy –akadályozó hatású. Generális szabály tehát az állami támogatások tiltása, ehhez képest fogalmaz meg speciális szabályok keretében kivételeket, tesz lehetővé engedélyezést.

Az állami támogatásokra vonatkozó anyagi jog uniós jogi forrásai többszintűek, az elsődleges jogforrást az EUMSz. 107. cikke, ez foglalkozik a szűk értelemben vett állami támogatási előírásokkal, elsősorban a tilalommal, és csak kivételként az engedélyezendő támogatásokkal. Az EUMSz. számos speciális szektorális előírást tartalmaz, így a mezőgazdaságra (42. cikk), a szállítási ágazatra (93. cikk), valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokkal megbízott vállalkozások állami finanszírozására (106. cikk).

A másodlagos jogforrást az állami támogatási kérdéseket szabályozó rendeletek alkotják, míg további jogforrásként szolgálnak az Európai Unió Bíróságának ítéletei, a tanácsi és bizottsági rendeletek, az Európai Bizottság által elfogadott egyedi határozatok, valamint a soft law (iránymutatások, közlemények, keretszabályok). Ezek jelentősége az állami támogatások fogalmának értelmezése során mutatkozik meg leginkább.

Az eljárásjogi jogforrások uniós és nemzeti szinten is megjelennek. Az elsődleges uniós jogforrás az EUMSz. 108-109. cikk, amelyek előzetes bejelentési és az elbírálásig fennálló intézkedés felfüggesztési kötelezettséget, mint főszabályt.
Másodlagos jogforrásként a rendeletek, különösen a 2015/1589/EU (659/1999/EK Rendelet, a 794/2004/EK rendelet, további jogforrásul pedig az Európai Bíróság ítéletei és a Bizottság közleményei szolgálnak. A hazai eljárási szabályok a 37/2011. (III.22.) Korm.rendeletben találhatók.

A generális tilalommal szembeni speciális eltérések a másodlagos jogforrásként szolgáló rendeletek között jelennek meg. Ilyenek a meghatározott előírások és feltételek megvalósulása esetén az előzetes bejelentési kötelezettség alól mentesítő csoportmentességi rendeletek, amelyek alapján nem szükséges a főszabályként kötelező előzetes engedélyeztetés a rendeletben meghatározott feltételek mellett és esetekben, hanem elegendő lehetővé a tagállamoknak a támogatás nyújtásáról a Bizottságot utólag tájékoztatni. Az intézkedés tagállami és uniós szinten is csökkeni a bürokráciát, meggyorsítja a döntéshozatali folyamatot.
Szintén a másodlagos jogforrások szintjén jelenik meg a de minimis szabály, az a sajátos szabályozás, amely az állami támogatások fogalmát kimerítő támogatás esetén meghatározott értékhatár alatt ex lege megállapítja a tagállami érintettség hiányát. Az általános de minimis rendelet mellett szektorális szabályok is elfogadásra kerültek, ahol eltérő minimiális értékhatárt szabott a Bizottság a mentességhez.
Speciális kivételi szabály a 107. cikk (2) cikk szerinti összeegyeztethető támogatás, amely a szociális jellegű támogatást, a vis maiorból eredő károk helyreállításával és a német egyesüléshez kapcsolódó támogatásokat tekinti a belső piaccal automatikusan összeegyeztethetőnek, míg mérlegelés alapján kerülhet e mentességi körbe az életszínvonalban, vagy foglalkoztatottságban jelentős elmaradottság miatt szükséges regionális felzárkózáshoz, regionális beruházásokhoz kapcsolódó állami támogatás, és még néhány, a 107. cikk (3) bekezdésében rögzített támogatási cél (pl. közös európai érdeket szolgáló fontos projekt, kulturális örökség megőrzése, egyes gazdasági tevékenységek/területek fejlesztése, Tanács által meghatározott egyéb támogatások).

1.2
Az EUMSz 107. cikke határozza meg az állami támogatás uniós fogalmát és fogalmazza meg annak generális tilalmát. Az állami támogatás fogalmi elemei a vállalkozás, az állami forrás, a gazdasági előny, a szelektivitás, a versenytorzítás, valamint a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége, amely feltételeknek együttesen kell fennállni ahhoz, hogy a támogatás állami támogatásnak minősüljön.
A támogatás fogalmát a 2016-ban elfogadott Bizottsági közlemény rögzíti.
A vállalkozás fogalma nem egyezik a gazdasági társaság definíciójával, az uniós esetjog leginkább a tevékenység mintsem a személy oldaláról közelíti meg az értelmezését, és alatt ért bármely gazdasági tevékenységet, amely keretében adott piacon terméket, vagy szolgáltatást kínálnak, függetlenül attól, hogy annak célja üzleti haszon elérése-e. Az esetjog kimunkálta ugyanakkor, hogy az oktatás, kultúra, egészségügyi ellátás, szociális biztonság és közhatalom gyakorlása kapcsán speciális feltételek teljesítése esetén nem beszélhetünk gazdasági tevékenységről. Így az állam által finanszírozott és felügyelt nemzeti oktatási rendszer keretében szervezett közoktatás nem minősül gazdasági tevékenységnek, függetlenül attól, hogy van-e tandíjfizetési kötelezettség, feltéve, hogy ez csak elhanyagolható mértékű finanszírozást jelent. Ha ennek mértéke meghatározó, már gazdasági tevékenységnek minősül az oktatás.
Az állam általi vagy állami formában történő, azaz állami támogatás megállapíthatóságához tartalmilag a forrás eredetét és a forrásról való döntési potenciált szükséges vizsgálni: azaz az állami, önkormányzati, illetve ebből finanszírozott például állami vállalat költségvetésből megvalósuló, ebből finanszírozott támogatást jelenti, ahol a támogatási döntést közvetlenül vagy közvetetten az állam hozza meg, vagy a befolyása folytán születik meg. Állami forrásnak minősül az EU szabályok által megengedett nemzeti intézkedés, és az uniós forrásból nyújtott támogatás, ha a támogatási döntést a nemzeti döntéshozó szerv hozza meg, de nem tudható be állami támogatásnak az uniós aktusok diszkrécionális jogkör nélküli végrehajtása során hozott támogatási döntés, illetve a közvetlen uniós támogatás.
A gazdasági előny a piaci körülmények között, azaz támogatás hiányában létre nem jövő ingyenes gazdagodás, előny, függetlenül annak megjelenési formájától (pozitív előny, vagy kötelezettség alóli mentesülés, közvetlen vagy közvetett, pénzbeli vagy egyéb előny). Az előny megítélése során a támogatás hatása kerül vizsgálat alá.
A szelektivitás folytán csak bizonyos gazdasági szereplők, vagy szektorok részesülnek előnyben akár közvetlenül (adott ténybeli és jogi helyzetben lévő vállalkozások megkülönböztetése), vagy közvetetten.
A támogatás alkalmas a verseny torzítására, ha nem mindenki részesül az adott piacon az előnyből, ezzel egyeseket a többi versenytárshoz képest előnyösebb helyzetbe hozza. A jogi monopólium esetén önmagában kizárja már a piacért való versenyt is, verseny hiányában pedig eleve nem értelmezhető az előnyben részesítés. Ez azonban kizárólag az uniós joggal összhangban létrehozott jogi monopóliumokra igaz.
Az állami támogatás kapcsán számos eseti döntés és GVH értelmezés is kimondta, hogy az uniós jogba ütközés feltétele az uniós érintettség, azaz a tagállamok közötti kereskedelem érintettsége. Nem kizárólag a tagállamok közötti kereskedelemre terjed ki, hiszen nem zárható ki akkor sem, ha a kedvezményezett egyáltalán nem , vagy a közösségen kívüli területre exportál.
Az, hogy a támogatás állami támogatásnak minősül e, a fenti feltételeket egyedileg kell vizsgálni, a hatályos joggyakorlattal egybevetve és a megállapíthatósághoz valamennyi feltétel együttes fennállása szükséges.

2. Alapítványi fenntartású iskola sikkasztásos ügy miatt csődközeli állapotba kerül; döntő részt állami forrásból finanszírozott, de a diákoktól névleges tandíjat szedő iskola rendkívüli pénzügyi segítséget igényel az államtól.

Mindenekelőtt azt szükséges megvizsgálni, hogy a kért támogatás az EUMSz. 107. cikk szerinti állami támogatás-e. Ezt követően azt, hogy van-e a támogatásra vonatkozó kivétel szabály, amely folytán nem minősül tiltottnak.

Az iskola alapítványi fenntartása önmagában nem kizáró ok arra, hogy ne minősítsük vállalkozásnak. Nem közoktatás, legalábbis a leírásból arra nem lehet következtetni, hogy közoktatási formában működne. A névleges tandíj nem meghatározó, ezért ez alapján nem lehet vállalkozásnak minősíteni, ugyanakkor álláspontom szerint mivel nem felel meg a közoktatás fogalmának, annak a keretein kívül eső szolgáltatás nyújt, az alapítványi oktatási szolgáltatást rendes körülmények között díjazás ellenében nyújtják, a szolgáltatás anyagi ellentételezését pótolja az állami forrásból való finanszírozás, a támogatást nem bárki kaphatja, ezért vállalkozásnak minősül.
Az állami rendkívüli pénzügyi segítség egyértelműen állami forrás, állami forrásból van finanszírozva.
A gazdasági előny egyértelmű, a nehéz gazdasági helyzet helyreállítását célozza, amelyet támogatás hiányában nem tudnak megoldani, erre utal a csődközeli helyzet.
A szelektivitás szintén megvalósul, egyedi, rendkívüli pénzügyi segítségről van ugyanis szó.
A szelektivitás folytán megvalósul a versenytorzulás.

Álláspontom szerint a rendkívüli pénzügyi segítség az EUMSz 107. cikk szerinti állami támogatás, ugyanakkor bizonyos feltételek mellett a közös piaccal összeegyeztethető a nehéz helyzetbe került vállalkozások megmentéséhez nyújtott állami támogatások. Ezek a vállalkozások csak a Bizottság által meghatározott szabályoknak megfelelő megmentési támogatásokban részesülhetnek.
Ez csak nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtható. Ilyen többek között, ha a hazai jog szerint az adott vállalkozás – függetlenül a vállalkozási formától – megfelel a kollektív fizetésképtelenségi eljárás (a vállalkozás egész vagyonára vonatkozó felszámolási eljárás) kritériumainak. 3 évnél nem régebben alapított vállalkozások akkor sem jogosultak ilyen támogatásra, ha induló pénzügyi helyzetük bizonytalan, de erre vonatkozó információ nincs.
Az uniós esetjog alapján a kollektív fizetésképtelenségi eljárás fogalma a nemzeti jogban szabályozott összes vállalkozásokkal szembeni kollektív fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozik. Ez független attól, hogy mely fórum folytatja le az eljárást. Fontos, hogy csak visszafizetendő támogatás adható, csak a likviditás kezelésére, legfeljebb 6 hónapra. Fontos, hogy még csak csődközeli, tehát fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben van, ami szintén támogatási feltétel.
A Nerea ügyben mondta ki az Európai Unió Bírósága, hogy a vállalkozás kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá kerülése esetén további támogatások nem nyújthatók. Az utóbb tényleges fizetésképtelenségi eljárás alá kerülés nem teszi jogellenessé a nehéz helyzetű vállalkozásnak nyújtott támogatást. A releváns ebből a szempontból a támogatás nyújtásának időpontja.
A megmentési támogatások EUMSz. 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti megfelelőségéhez szükséges vizsgálni a közös értékelési elvek együttes teljesülését. Így különösen a közös érdekű célkitűzés tekintetében nem elég, ha a vállalkozás megmenekül kollektív fizetésképtelenségi eljárástól, illetve a felszámolástól, csődtől, hanem egy kvázi reorganizációs tervet kell létrehozni a felmerülő problémák kezelésére. Be kell mutatni a megszűnéssel előkerülő piaci hiányt.

A fentiekre figyelemmel álláspontom szerint a rendkívüli állami pénzügyi segítség állami támogatásnak minősül, azonban megmentés céljából adható, a fenti feltételekkel.

Dr. Szólláth Bernadett

Keresőszó beírása, majd ENTER

Privacy Policy Settings